A 2016-os bakancslista projekt eddig egész jól haladt: sikerült kipipálni a legnagyobb oldtimer-kiállításokat, és lehetőségem volt pár kisebb rendezvényre is ellátogatni. Persze kimaradt jó pár neves kiállítás, de az ember ne legyen telhetetlen. A Retromobile és a Techno Classica valóban ámulatba ejtő standokkal kényeztette az érdeklődőket. A gyári alkatrészekkel tökéletesre restaurált autók és euróban is milliárdos gyűjtői ritkaságok között az ember egyre kevesebb esélyt lát azonban arra, hogy tovább emelje az ingerküszöbét. A többi regionális börzén már csak legyint az ember a 911 Targákra és a  Ferrari Dinókra, az olyan hétköznapi tömegmodellekről, mint a "bébi-merci" 190E, nem is beszélve.

Nekem úgy tűnt, a nagy autó-kiállítások mellett a szervezők még két dolgot tehetnek, ha szeretnék szórakoztatóbbá tenni a rendezvényüket: az első esetben a statikus diorámák és standok helyett némi akcióval és szépségversenyekkel visznek életet a rendezvénybe (Concours d’Elegance). Ennek vannak egészen sajátos változatai is mint a Goodwood Festival of Speed. A másik esetben klasszikus oldtimer-versenyeket rendeznek, ahol természetes környezetben csodálhatjuk meg a letűnt korok sportkocsijait és versenyautóit.

Kezdjük az alapoknál: találtam  egy egész jó infografikát ami bár stratégiai szintű, nem rugaszkodott el a valóságtól:

Lássuk csak: jet set- check:)

Szerencsére nem a béna fotóimból kell megélnem (fel is kopna az állam)...

Bulizásból kinőttem, de voyeurködés nem áll messze tőlem (lást a kiállításbeszámolók)...

Igazából nem is nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a DSLR kamera nem nekem való :)

Amennyire én látom, a világ azóta sokat változott, a mobil kinyírta a kompakt kamerákat (személyes tapasztalatom szerint is lekőrözve őket), a vízálló kamerát pedig a GoPro intézte el...

A belépő DSLR-ek ára pedig lassan összeér a jobb MILC-ekkel (gyári 18-55-ös vagy spécibb nem gyári objektívvel értendő).

Ezt eredetileg a tech blogomra szántam, de itt valszeg többen látják. Érdekelne pár gyakorlatias tanács rendszeres DSLR használóktól...

1.Van-e értelme egy belépő kamerának (pl Nikon 3x00)?

2.Ha igen, van-e egyáltalán értelme egy földi halandónak drágább kamerába invesztálni (pl Nikon 7000-es sorozat, vagy háromjegyű számos kamerák)?

3.Van-e olyan átlagos helyzet ahol a 18-55 gyári objektív nem elég? Nem tervezek portrékat lőni a holdról...

4. Egy MILC közel ugyanannyiba kerül, és valamivel praktikusabb. Van olyan gyakorlati szitu ahol megbánnám hogy nem DSLR-t vettem?

A Brit Carwow nemrég összeállított egy szép listát az általuk ikonikusnak vélt, nemzeti mezbe öltöztetett autókról.

Elnézve a nagy felhajtást, meglep hogy más még nem próbálkozott... A koncepció amúgy egyszerű: nemzeti mez, jeles focisták, és az országra jellemző márkák ikonikus modelljei nemzeti színben.

A honlapja szerint ma ünnepli 15. születésnapját a Motor-talk, a legnagyobb német autós fórum, amely közösségi alapú tartalmával az egyik leghasznosabb autós oldallá nőtte ki magát.

Személy szerint nem tartom nagyra a nyomtatásban megjelenő német folyóiratokat, mivel a szép és olvasmányos külső mögé nézve gyorsan rájön az ember arra, hogy leginkább a saját nemzeti ipar termékeinek reklámozása a létcéljuk. Ráadásul mivel a telemarketingjüket a határon túl is terjesztik a külföldi leányvállalataik révén, a gyéról fordított reklám-összehasonlításaik képesek kiirtani a helyi sajtót. Ezen felül az újságok a papíralapú újság értékesítésére összpontosítanak, így meglehetősen sovány teret hagynak a netes megjelenésnek.

Mostanában gyakran jártam Mercedes szalon felé, az egyik alkalommal botlottam bele az egyik legértelmetlenebb és leglátványosabb Mercedesbe, amit valaha láttam. A gyár által 4X4X2-nek (4x4 a négyzeten) keresztelt autót nem volt nehéz észrevenni: a helyi szalon közepén egy kanárisárga masztodon magaslott ki az amúgy sem szerénységükről közismert Mercedes SUV-ok közül. A hatalmas kerekek, félig kilátszó, festékkel látványosan kiemelt futómű-részek, vastag fellépő küszöbök amelyek alatt (oldalt) kandikálnak ki az ikerkipufogók... Az egész rikító autó azt sejtette, itt valami különlegesség várja az érdeklődőket. Az egészséges veszélyérzettel rendelkező látogatókat pedig egy 221.000 eurós árcédulával próbálták távol tartani az felelőtlen ajtócsukogatástól.

Akkor is, ha olvastam már korábban ilyen modellekről, sőt a frankfurti Brabus standon láttam is egy hasonlót, de élőben és testközelből teljesen más élmény egy ilyen batár. Kicsit olyan ez, mint amikor az állatkert után megpillant az ember egy békésen szunyókáló tigrist a lépcsőházban, és akkor jön rá hogy mekkora is az az állat és milyen hegyes a kikandikáló szemfoga...

Nemrég jelent meg egy Lada Granta teszt a Totalcaron, amelynek szerzője rengeteg magvas gondolatot fogalmazott meg az orosz márka autóival kapcsolatban. És bár a cikk nem kommentelhető, érdemes annak tartalmáról kicsit elmerengeni. Valamiért nagyon trendi lett egy szerencsére letűnt kor autói után nosztalgiázni, és ez a hamist nosztalgia a kommentek alapján továbbgyűrűzött a számomra érthetetlen módon újra hódító Lada autóira is. Pedig ez egy nagyon álságos hozzáállás, és jó olvasni egy cikket amely végre helyre teszi a dolgokat: szerintem Vályi úr  minden szava kincs.

Nem vagyok szakértője a fapados autóknak, de meg tudom érteni hogy az újkori Daciák miért hódították meg Európa keleti felét. A Logan egy konzekvensen megcsinált autó, jó értelemben véve igénytelen, ahol az egyszerűségnek funkciója van. Az olcsó autó azonban nem jelenti azt hogy a vevőt nem akarják megtartani, akkor is ha az anyamárka érdeke elsősorban az, hogy drágább Renault-kat vegyenek Daciák helyett.  De akkor mi lehet a márkacsoport célja a Ladával? Hiszen az orosz márka autói legendásan strapabíróak és masszívak, ahogy az orosz autók általában, nem?

A teszt azonban eléggé látványosan világít rá az orosz autókkal kapcsolatos hamis képzetekre, amelyet egyfajta fals nosztalgia gerjeszt.

X akták sorozatunk újabb fejezete következik. Jó furdalja az oldalamat, hogy mi történt az egyik legrégebbi, legnagyobb és legaktívabb autós oldallal az A5.hu-val.

Már jó ideje elérhetetlen az oldal, amely 2015 elején gyakorlatilag nyom nélkül tűnt el, egyik napról a másikra. Annak ellenére hogy az oldal szinte a magyar internet őskorától aktív volt, amely gyorsan az egyik legelső igazán színvonalas autós oldallá fejlődött, rengeteg hírrel, elemzésekkel, érdekesen megírt teszttel,. Amiben pedig igazán újító volt, az a szabad szájú, és pont ezért szórakoztató kommentek, amelyek egyben bizonyos minőségi garanciát is nyújtottak.

A landévennec-i hajótemető az Aulne folyó deltájánál kialakított kikötő, ahol a francia haditengerészet bontásra váró hajóit tárolják.

Bár a hajók, sőt közeli partok sem igazán bejárhatóak, környező utakról remek kilátás nyílik a sok különleges vízi járműre (egyébként a közeli apátságnak is vannak arra néző ablakai), de Brestből indul sétahajó az öbölbe. Landévennec, amúgy Bretagne egy távoli csücskében található, amelyre a franciák is csak úgy tekintenek, mint a „világ vége”. Bár közép európai szemmel festői a táj, az Aulne folyó torkolata egyébként elmarad Bretagne sok turisztikailag nevezetes partszakasza mellett, és a az óceáni torkolat is Franciaország egyik nagy ipari kikötőjére, Brest városára néz. 

Ezt a fotót Észak-Franciaországban sikerült lőni. Számomra továbbra sem teljesen érthető a lakóautó koncepciója, amely látszólag sikeresen egyesíti a kempingezés, a hosszú utazás és a drága nyaralás minden hátrányát, de valamiért mégis nagyon népszerű Európa északibb régióiban. Sokszor látok olyat hogy egy kisebb udvartartást cipelnek az emberek, túl a parabolaantennától kezdve a  csipkés a rövid utakra ideális robogóig.

Az alábbi kalandor egyén némi stílussal fűszerezte a kalandtúrát és robogó helyett a versenyre felkészített veterán Renault Alpine-t akasztott a lakókocsira.... Elnézve a közelmúlt odltimer-rendezvényeit, látványos  a kis sportkupék megbecsültsége...

Lassan itt a nyár, mielőtt utolér a második félév, folytatódik a bakancslista. Ahogy az első féléves listát, ezen gyűjteményt is a korábbi élmények, szájhagyomány vagy a fellelhető honlapok alapján állítottam össze. Ahogy korábban, most is szívesen várok minden konstruktív ötletet, és az év közben igyekszem frissíteni a posztot, ha újabb rendezvények kerülnek látómezőbe. A legjobb ötletek jutalma az lesz, hogy ellátogatok oda :).

Ma indult az E-klasse promóciós kampánya, és a remek GLC után kihagyhatatlan lehetőségnek tűnt a tesztútra csábító kör-email.

Az esseni élménybeszámoló előző részét azzal a dilemmával zártuk le, hogy sikerül-e felülmúlni a Retromobile élmény-cunamiját a Techno Classicán. Az ingerküszöb-emeléshez minden adott volt, A legnagyobb várakozással a hazai standokat és a Maastrichtban is látványos autókkal készülő Coys aukciós házat kerestem fel.

Párizsban a Mercedes stuttgarti  gyári múzeuma az egyik legjobb standot építette történelmi és mai modellek elegyével. A svábok koncepciója nem változott, csak kibéreltek ehhez egy egész csarnokot…

A korábbi Mercedes-tesztekből talán az lehet az olvasó benyomása, hogy nem kedvelem a csillagos márka modelljeit. A helyzet az, hogy ez nem volt mindig így. Sőt, végigfutva a csillagos márka rövid történelmét, inkább az tűnik fel, hogy mennyi olyan autót adtak az autós történelemnek, amelyet én személy szerint imádtam. Az alábbi pár autó csak a jéghegy csúcsa, Mercedesek, amelyek egész kategóriákat teremtettek, vagy az óta is komoly oldtimer-gyűjtemények ékkövei.

Pár hónapja a párizsi Retromobile kiállítást úgy jellemeztem, hogy az az oldtimer-rendezvények királynője. A Retromobile a sokadik autókiállítás után is látványosnak hatott és tudott újat mutatni. Sőt példátlan módon emelte a tétet. A világrekorder-aspiráns Ferrari mellett 10 látványos gyári stand és a gyári standokhoz mérhető privát kollekciók gazdagították a rendezvényt. Nem kevés gyönyörű autót láttam, és ezek többsége az oldtimerek között is ritkaság volt. Bár megkockáztatom, hogy láttam már olyan rendezvényt, ahol több autót állítottak ki, de minőségben a 2016-os Retromobile-t verhetetlennek gondoltam.

Elnézve a 2016-os bakancslistámat, az egyetlen esélyes a trónfosztásra az Esseni Techno Classica maradt még. Az hogy a legnagyobbnak hirdeti magát nem izgatott. Ugyanezt olvashattam az Interclassic, sőt a Stuttgarti kiállítás honlapján is. De párszáz youngtimer nem fogja pótolni Schumacher Benettonját. Persze a világ egyik legerősebb és legnagyobb történelmű autóiparára büszke országban a hazai gyártók ki fognak tenni magukért. Ezt bárki megerősítheti, aki járt Frankfurtban. A 100 éves BMW-től különösen sokat vártam. A kérdés az, hogy ki csatlakozik még a nagy múltú márkákhoz.

Nem hivatalos közvélemény-kutatás a 2016-os Formula 1-es világbajnoki esélyekről.

Mintavételezési alap: Németország, Techno Classica, Mercedes gyári stand.

Módszertani alap: következtetések világbajnokgumikacsa-értékesítési adatokból. :)

Eredmények vizuális ábrázolása:

Szöveges magyarázat:

Lewis-kacsa: elfogyott.

Ugyanitt Nico-kacsa féláron.

Aki járt arra, az tudja miről van szó...

Nemrég érkezett egy amazon akció keretében az új James Bond film, és sikerült felfrissíteni az amúgy sem megkopott élményeket. És a második élmény sem sokkal jobb, mint az első. Pedig az autók alapján még jobbra számítottam.

Mai nehezen magyarázható közlekedési helyzet a Bazilikától nem messze...

Csak halkan jegyzem meg, 2 hét alatt 3-szor akartak leszorítani a Grasham előtti hamis "körforgalomban", és egyik sem volt tájékozatlan külföldi turista...

Már csak egy bő hét és megnyitja kapuit az esseni Techno Classica.

A beszámolók alapján a Techno Classica minőségben pariban van a párizsi Retromobile-lal, a mennyiséget illetően eddig csak a környéken 5-6 olyan rendezvényről hallottam ami a legnagyobbként hirdeti magát. És bár ezek messze elmaradtak a Retromobile elit felhozatalától, azért az a néhány tucat muzeális 911-es, Ferrari és egzotikumok ezért a minőséget is biztosították.

Az előző posztban ott hagytuk abba, hogy annyira erős az oldtimer-kultusz, hogy még az egyik belga bérautócég is önálló standdal érkezett. A kisebb méret dacára azért akadtak érdekességek szép számmal az Antwerp Classicsen, a Gullwingektól az Excaliburokon át a Jag utcai versenyautóiig.