A korábbi Mercedes-tesztekből talán az lehet az olvasó benyomása, hogy nem kedvelem a csillagos márka modelljeit. A helyzet az, hogy ez nem volt mindig így. Sőt, végigfutva a csillagos márka rövid történelmét, inkább az tűnik fel, hogy mennyi olyan autót adtak az autós történelemnek, amelyet én személy szerint imádtam. Az alábbi pár autó csak a jéghegy csúcsa, Mercedesek, amelyek egész kategóriákat teremtettek, vagy az óta is komoly oldtimer-gyűjtemények ékkövei.

Ellenben nem szeretem a mai Mercedeseket. Zavar a pökhendi stílus, amivel beárazzák az autóikat, a lazaság, amivel válasz nélkül hagyják a konkurencia innovációit és a nagypapás design, amihez én még fiatalnak érzem magam. Ha valaki a legdrágábban adja a termékeit, én elvárom, hogy ezért a legtöbbet is adja. Az pedig teljesen elfogadhatatlan számomra, hogy engem kényszerítsen megalkuvásra minőségben. Ez az arisztokratikus rátartiság zavar a Mercedesben, a kérdés az, hogy van-e még valami a nagy arc mögött? Arisztokraták jellegzetessége az understatement, amikor úgy érzed, nem kell bizonyítani, mert van mögötte annyi háttér, hogy bármilyen nehézségen felülkerekedjen. Ami a hátteret illeti, azt hiszem kipipálhatjuk, amikor tesztautó átadó így néz ki:

Ez nem a szalon. Csak az irodaközpont és a raktár, ahol a tesztautókat át lehet venni. És igen az ott egy igazi sirályszárnyas 300 SL. Igencsak újszerűre restaurált állapotban…

Most hogy a jó családi hátteret kipipáltuk, térjünk rá a mai tesztalanyunkra. Arra a Mercedesre, amit legszívesebben tudnék a saját garázsomban. Ellentétben párral Mercedes tesztautóval ami már állt ott...

A GLC már bemutatásakor lenyűgözött, nemcsak a korábbi Mercedesek, de a kihegyezett versenyben loholó konkurencia tükrében is. Az új GLC nagy váltás a kicsit nyomi GLK után, gyönyörűen viszi tovább az A- és a C- klassével megkezdett új formanyelvet.

A GLK számomra túl passzentos volt, sokkal inkább éreztem egy Tiguan vagy egy Evoque ellenfelének, mint a nagyobbaknak. Ugyanakkor a nagytesó ML már megint más liga.

A GLC végre abban a méretben érkezik, amelyet az Európai piacra optimalizáltak. Az a pár centi hossz és szélesség sokat javít a térérzeten.

Szóval a külsővel nagyon nincs gond, és ez nem csak a formavilágot jelenti, de egyúttal

a térérzetet sem korlátozza, ugyanakkor megmaradt a városi manőverező-képesség is. Ehhez társul egy átfogó hajtáslánc és szinte mindenre kiterjedő extralista. A konkrét tesztautó ennek a kínálatnak az alsó tájékáról érkezett: egy 220 CDI 4 -Matic négykerék-hajtással és 9 sebességes automata váltóval.

A GLC-formájából adódó sajátosság a manapság már lőrésnek számító, szokatlan keskeny első szélvédő. Nem mondom, hogy ezzel nagy bajom lett volna, inkább csak jellegzetességnek tekintem. Az egyetlen konkrét hátrány, ami feltűnt, hogy nyújtózkodni kellett a piros lámpához ha előre gurultam. Ilyenkor azért beugrik, hogy mennyit rinyálnak sokan a csupa üveg felhevülő utastér miatt. Ilyenkor megérti az ember, hogy a gyártók nem véletlenül csinálnak dolgokat, és csak akkor veszi észre az ember, hogy mekkora jelentősége van egy agyonunt tendenciának, amikor valaki szembemegy a trenddel és kiderül, ő volt a helikopter és nem más mindenki dilinyós.

A különcségeket illetően, a legtöbb sváb tesztautó első körben mindig kap tőlem egy jó adag kritikát a lehetetlen kezelési kialakítások miatt. Véleményem szerint a fő gond még mindig az, hogy Mercedes kihoz valamit elsőként, majd mások azt tökéletesítve leutánozzák. Pár év után azonban ez az elsőség már nem annyira feltűnő, mint a lehetetlen tempomat kar, vagy a huzalos rögzítőfék.

A GLC esetében azonban örömmel vettem, hogy a sváb mérnökök végre elkezdtek dolgozni a furcsaságok felszámolásán. Ennek egyik első jele, a végre automata kézifék. A tempomat karját persze még mindig rossz helyre teszik, és az ablaktörlő kezelése is szokást igényel, mivel arra az egy karra teszik az összes funkciók, miközben a kormány jobb oldala kézi váltó esetén teljesen üres.

Most volt időm kezelés kiismerésére és megszokására, az első nap végére viszont azon kaptam magam, hogy egyre kevesebbszer indexeltem vagy reflektoroztam ok nélkül.

A Command fedélzeti interface is érdekes darab: a fő menüpontok között az 5 üzemmód-váltóval kell mindig váltani. Persze nincs kizárva hogy lehetséges, de nekem nem sikerült zenét vagy rádióállomást váltani a kormányról. Amúgy nekem úgy tűnik, mintha a Lexus e rendszerről mintázta volna az NX fedélzeti kezelőfelületének pár elemét, ráadásul ők valamivel jobban oldották meg a feladatot, főleg amikor a kezem mindig a pohártartó kihajtott fedelébe útban az üzemmód gombokhoz. Némi szokást igényel az is, hogy a Navi képernyője nincs befordítva, de a grafikája nagyfelbontású és egyik másik képernyő kifejezetten igényes. Összességében azonban a Command olyan mintha 3-4 cég csinálta volna egymástól időben és rétben teljesen függetlenül, pl beállítások panel nagyon esztétikus és modern, míg a navigáció képernyője inkább 2000-es évek végét idézné, egyik másik képernyő pedig 2000-es évek elejét.

A belső összességében azonban kifejezetten minőségi benyomást keltett, és ami más (akár jobb minőségű) belsők fölé helyezi az a kissé megfoghatatlan "dögösségi faktor". Az íves, kivilágított középkonzol, a varrott bőrös műszerfal, a kifejezetten korrekt ülések, a kicsi is jó markolatú kormány így együtt számomra a legjobb kombinációt adta eddig, akkor is ha részleteiben sok mindenben felül lehet múlni.

A csomagtartó viszont új szintre emelte a kamuzást. Már a Lexus NX-nél is bosszantott a szinte alsóközepes családi autókra jellemző csomagtér, de szerintem a sváboknak sikerült tovább lépni… A fő trükk megint az alapáron hiányzó pótkerék helye, amelynek lehetősége így inkább elméleti. Az ADAC mérései szerint a csomagtartó valójában nevetséges 330 liter (50-100 literrel kisebb, mint a konkurensek esetében). Plafonig pakolva válik épp akkorává (570 literes), mint amit egy rendes felsőközepes kombi övvonalig tud. Viszont legalább a farát nem görbítették le, mint jó pár konkurensnél, mindemellett hogy még jól is néz ki.

Amúgy ha valaki esetleg végképp meg akarja fosztani magát a praktikumtól és a használható formától, azoknak hamarosan érkezik a GLC coupé…

Ha lennének is kétségeink a praktikum miatt, a vezetési élmény megint javít a mérlegen. A kormány precíz, kézre állóan kicsi és jó áttételű. A kilencsebességes automata váltó amúgy közel tökéletes. 120-nál 1500 fordulat alatt pörög, és a váltó agya kitalálja, hogy mit amit akarok. Elején játszottam a manuálissal a motorfékért, de egy idő már után a tempomaton állítottam, mivel a tempomat fékez is. Fékenergia-regeneráció már a legtöbb konkurenshez is elérhető, persze ezek a rendszerek meglehetősen le vannak maradva a Lexus hibridjeitől...

A korrektség kedvéért, annak idején eléggé lehúztam a Lexust a közel 9 literes fogyasztásáért. A GLC-t lényegesen jobban meghajtottam, volt benne dinamikus országút pálya és város egyaránt. Annak idején az NX szinte csak laza országút pálya-körgyűrű jellegű utakat kapott, igaz az ilyen utakon jön ki legkevésbé a hibrid rendszerek előnye, A GLC 7 liter feletti fogyasztást azonban sokallom, akkor is ha talán túlzás a valódi négykerék-hajtás többletsúlya és egy erős dízel motor dinamikája mellett a korábban tesztelt első-kerekes 136-150 lóerős autók 6 liter körüli adatit elvárni. 

A futómű is remek partner, nagyon jól csillapított, semmilyen zaj sem szűrődött be alulról. Kátyú, fekvő rendőr vagy bukkanó nem létezett olyan probléma ami bármikor is beszűrődött volna a futómű felől. A Motor hangja kellemes és csendes, természetesen nem lehúzott ablakkal fal mellett értendő….

A GLC egy valóban jól sikerült autó. Ráadásul egy Mercedes, Az sem mellékes, hogy egy divatos kategória legfrissebb versenyzője, ez a három dolog együtt nem sok jót sejtet az árképzésben, aki akciókat keres annak ott a sok kifutó konkurens. A Merdedes esetében szokásos legmagasabb alapár és sok feláras tétel mellett tovább rontja az alkuhelyzetet, hogy egyelőre hiányzik a belépőváltozat, a hátsókerekes 200 cdi (talán a következő modellévben megérkezik), ezért most nincs is értelme árakat összevetni a többi belépőmotoros konkurenssel. Mindazonáltal 2-3 év múlva amikor az új Q5 és X3 érkezésével fordul a kocka,akár anyagilag is érdekes ajánlatok születhetnek.