Kezdjük az alapoknál: találtam egy egész jó infografikát ami bár stratégiai szintű, nem rugaszkodott el a valóságtól:
Szerencsére nem a béna fotóimból kell megélnem (fel is kopna az állam)...
Bulizásból kinőttem, de voyeurködés nem áll messze tőlem (lást a kiállításbeszámolók)...
Igazából nem is nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a DSLR kamera nem nekem való :)
Amennyire én látom, a világ azóta sokat változott, a mobil kinyírta a kompakt kamerákat (személyes tapasztalatom szerint is lekőrözve őket), a vízálló kamerát pedig a GoPro intézte el...
A belépő DSLR-ek ára pedig lassan összeér a jobb MILC-ekkel (gyári 18-55-ös vagy spécibb nem gyári objektívvel értendő).
Ezt eredetileg a tech blogomra szántam, de itt valszeg többen látják. Érdekelne pár gyakorlatias tanács rendszeres DSLR használóktól...
1.Van-e értelme egy belépő kamerának (pl Nikon 3x00)?
2.Ha igen, van-e egyáltalán értelme egy földi halandónak drágább kamerába invesztálni (pl Nikon 7000-es sorozat, vagy háromjegyű számos kamerák)?
3.Van-e olyan átlagos helyzet ahol a 18-55 gyári objektív nem elég? Nem tervezek portrékat lőni a holdról...
4. Egy MILC közel ugyanannyiba kerül, és valamivel praktikusabb. Van olyan gyakorlati szitu ahol megbánnám hogy nem DSLR-t vettem?