Az élet 180km/hnál, vagyis izé Passaunál kezdődik :)

Privát gondolatok az autók világáról

Privát gondolatok az autók világáról

Hazai pálya a 2018-as Techno Classicán

A német márkák mindig odateszik magukat Essenben

2018. március 26. - Ződ2000

Ahogy az előző poszt végén ígértem, a rendezvény legjavát erre a posztra tartogatom, mivel az első posztba csak annyi fért, amit aznap este össze tudtam dobni. A Techno Classica A-listás státuszához nem fér kétség, a német márkák hazai pályás standjai mindig emlékezetesek, és Essen egyre népszerűbb a neves gyűjtők között is. A kérdés legfeljebb az, hogy sikerül-e a Techno Classicának felülmúlnia a Retromobile-t és Goodwoodot.

Autós rendezvényeken egyre inkább látom azt a tendenciát, hogy a németek hazai pályán mindig kitesznek magukért, míg az importmárkák frusztrációjukban el sem mennek (méretgazdaságosság alapján sokkal kisebb büdzsével tudnának gazdálkodni), így a német rendezvényeket hazai márkák maximalista produkciói miatt érdemes megnézni, a francia párjuk esetén pedig a helyi márkák jelenléte pótolja a németek visszafogottabb teljesítményét. Az elmúlt pár évben ez játszódott le a Frankfurt kontra Párizs vonalon (az ütközőzónák, mint genfi és brüsszeli Autószalonok is lassan megérzik). És most ugyanez zajlik oldtimer vonalon, azaz a németek a párizsi retromobile-on visszafogottabban vannak jelen, cserébe a francia márkák komoly standokat állítanak (az ázsiai márkák eleve nem játszanak itt). Ami új volt ebben az évben, hogy az egyik legfontosabb márka a Mercedes nem volt jelen gyári támogatással Párizsban, a PSA gyári múzeuma pedig távol maradt Essentől. Bár a német márkák erőforrásai tetemesek, ők is alighanem kiakadtak, hogy a szervezők egy hétvégére tették a Techno Classicát a másik nagy német oldtimer-rendezvénnyel, a stuttgarti Retro Classics-szal.

Ezt a két dolgot azért írtam le, mivel ezek alapvetően meghatározzák az ez évi Techno Classicát.

Egy kis bemelegítés: a márka- és egyéb klubok

Ez egy érdekes szubkultúra, több tucat klub állít ki, és megtöltenek több helységet is, bár a helytakarékos standok ritkán igényelnek sok helyet. Érdekes látni, hogy merre található az autómánia súlypontja a régióban (több klub is kiállít Maastrichtban és Antwerpenben is).

Vigyázat, szpoilerek – versenyautók a Le Mans 95. évforduljára

A SIHA főhadiszállás körül ez évben a Le Mansban sikeres versenyutók parkoltak. Az autók egy része ismerős lehet a szintén SIHA által nemrég szervezett antwerpeni oldtimer-kiállításról.

A Coys saját árverési csarnoka

A Techno Classica árverések tekintetében a Coys Aukcós ház hazai pályája (a maastrichti „nagy” Interclassics-szal együtt), a többiek (Arcturial, Sotheby, vagy ez eddig számomra ismeretlen Aste Bolaffi milánói aukciója) maximum egy kisebb standdal készülnek, inkább reklámcéllal. Apropó Aste Bolaffi, a "stand" egy látványos Bertone tanulmányból állt, ezért rákérdeztem a fószernél a Bertone-gyüjtmény sorsáról. Ha minden igaz hamarosan újra megtekinthető lesz Milánóban.

Ugyanakkor a Coys készlete mesze elmarad az Arcturial párizsi felhozatalától, sőt még a párizsi hírverést kihasználó, a Sotheby által a belvárosban rendezett ellen-aukciótól is. Persze akadnak szép és/vagy érdekes autók de sehol egy rekordvadász szépségkirálynő, a felhozatalt elitjét a (félmillió alatti kikiáltási árú) erős középmezőny alkotja, és a tálalás sem annyira igényes.

A kereskedők standjai

Az aukciók mellett ez Párizs másik parádészáma. Ugyan a Techno Classica nem szokott nagyon lemaradni ezen a vonalon, most rendesen tökön szúrták magukat a stuttgarti rászervezéssel.

Az egyes kereskedők sem ugyanazon szinten készülnek, például Lukas Hüni Párizs sztárja volt, itt meg a sarokban bújtak el egy feltűnésmentes standdal (amúgy elárulták, a lélegzetelállító párizsi Ferrari gyűjtemény nem saját volt, csak a helyszínt biztosították).

Térjünk a kedvencemre, a gyári standokra. Íme egy személyes sorrend német márkákról, figyelembe véve, hogy sokaknak Stuttgartba is volt egy meghívója, amit a Mercedes könnyebben teljesít, mint szegény Opel.

7. Az Opel stand: erre csak egy mentség van: 

Mégpedig Stuttgart. Ahogy nézem oda lényegesen komolyabb készlettel mentek. Pedig a 2016-os Opel GT kupé sorozat (az eredeti GT koncepciójától a modern tanulmányautóig) még mindig emlékezetes.

6_dsc_6576.JPG

6. Ford – jobb, mint tavaly

Valamivel jobb, az mindenképpen pozitívum, hogy nem engedtek be olyan szörnyszülötteket, mint a GT40 replika, és ott volt pár rallye-legenda, mint az RS200.

5. Minimális VW erőfeszítés, azon felül hogy ők állják a cehhet a csarnokért

Amióta járok Essenbe, nem sikerült koncepciót találni a VW jelenlétére, most se jött össze. Pedig egy sor érdekességet elhoztak, mint a meg nem valósult modellek (pl Corrado Cabrio) vagy tanulmányok.

4. Audi – méltó visszatérés

Tavaly az Audi előzékenyen átadta a helyét az szülinapos NSU-nak, most visszatért egy kompakt, de minden igényt kielégítő standdal. Akad két évfordulós (50 éves Audi 100), látványos versenyautók (Auto Union 38-ból és Audi 200 TransAm 88ból). Akinek hiányérzete lenne, érdemes ellátogatnia az ingolstadti Audi Múzeumba, elég nagy a készletük.

Valahol az Audi és a BMW között szerepelhetne az előző posztban felsorolt három legjobb importmárka standja (Jaguar, Volvo, Skoda). A Jaguar, a Volvo és a Skoda az Audinál nagyobb és/vagy komolyabb standdal készült, de azért a BMW szintjét nem éri el.A Fiat Heritage pedig csak dizájnjában maradt el az Auditól, a felhozatal volt olyan érdekes.

 3. BMW konszern – évfordulók és klubélet

A bajorok több szülinapos modellt is elhoztak. Az E9 és a cápa kupé egyaránt 50 éves, ahogy a 40 éves M1 is kerek évfordulót ünnepelhet.

A másik fő tematikát a modellklubok biztosították, Isettától Z8-asig. Mellettük a konszern többi márkáját is képviselték, a világutazó Cooper és a felfoghatatlan méretű Rolls Royce Phantom .

2. Mercedes – a név kötelez

A Mercedes egy komoly tematikai sorozatot mutatott be a sportsikerekkel. Szerintem a Mercedes stuttgarti múzeumában a legnyomasztóbb az az irtózatos mennyiségű győzelem, amiből egy-két darabért is a fél karját odaadná bármelyik márka. A tárlat szerényen mindössze három világbajnok versenyautót mutat be (az utolsó öt VB-cím az övéké lett), Caracciola évfordulós 38-as ezüstnyilától Hakkinen 98-as világbajnok szolgálati autóján át Hamilton 2014-es Mercedeséig (mellesleg épp 10 éve lett először bajnok Hamilton, szintén egy Mercedesben). Mellettük néhány érdekes makett, mint Caracciola közúti sebességrekorder autójáé, az eredeti ott pihen a múzeum falán, felejthetetlen élmény.

Az utcai autók között pedig a csarnok legnagyobb részén az idén 40 éves G-osztály példányaival töltötték meg, pár egzotikus és/vagy történelmi modell mellett. Az ötajtós w126 pedig ékes példája, hogy néha a német mérnökök is felöntenek a garatra…

Érződik azért, hogy a márkának volt egy kötelező programja otthon is. A csarnok sokkal szellősebb, kevésbé drámai, mint az előző években. Ha a Mercedes kénytelen két helyre figyelni, mit szóljanak a kis és közepes méretű kiállítók? Azért a Gullwing felhozatal nem akármilyen (a HK Engineering ide hozott több és szebb autót, meg hoszteszeket is, és volt standja Stuttgartban is), de szokás szerint a Brabus is odatette magát.

Érdekes volt látni az Axel Schuette standon Lauda 190E márkakupás autóját, amelynek párját (amellyel Senna rárúgta a világbajnokokra az ajtót) tavaly a gyári Mercedes Standon volt megtekinthető.

1. Porsche – évfordulók és az oldtimer-hálózat

Az év legfontosabb autós évfordulójának várom a Porsche személyautógyártásának 70. évfordulóját. Némi csalódással vettem tudomásul, hogy a párizsi gyári Porsche stand a 70. évfordulót egy sima 356 modellévfordulóként prezentálta, és sajnos Essenben is ezt láttam.

Persze a Porsche felhozatal és a díszletek gyönyörűek, de a felhozatal a Porsche múzeumhoz képest visszafogott. A 70 éves 356 és a 30 éves 964 mellett a Porsche Oldtimercentrum-hálózaté a főszerep, de a nagy VW csarnok felét elfoglaló Porsche kínálat sokkal szellősebb, mint máskor.

A gyári jelenlét a Porsche esetében nem minden, mert az ilyen rendezvények legprominensebb márkája évek óta a Porsche. Felfoghatatlan mennyiségű 911-est lehet látni, és nem csak hazai pályán, de a francia, belga vagy holland rendezvényeken sem lesz más a helyzet.

Az egyetlen ami talán említésre érdemes, hogy a Transaxle modellek megint eltűntek a rendezvényről (tavaly és tavalyelőtt a Porsche külön tárlattal készült).

 A végére pár zárógondolat, a Techno Classica mindig lenyűgöz, mind terjedelmével mind  felfoghatatlan minőségű kínálatával. Továbbra is fenntartom, amit évek óta gondolok: ez az oldtimer-rendezvények királya. Sokkal nehezebb azonban a dolgom, ha be akarom rangsorolni a nagy konkurens párizsi rendezvényhez képest, amely valamivel kisebb, de sok tekintetben túlmutat a konkurencián. Mindazonáltal a stuttgarti és az esseni szervezők kölcsönösen tökön szúrták egymást (végeredményben saját magukat), és a tekintélyes német oldtimer-haderő megosztásával adtak egy komoly esélyt a francia rendezvényeknek.  A 2018-as Retromobile és a Párizsi Autó-világkiállítás könnyen előzheti őket, de megkockáztatom, hogy még a Brüsszeli Autószalon is emlékezetesebb, mint a Techno Classica.

A végére berakok egy szokásos közvéleménykutatást egy emlékeztetőgalériával az előző részből.

 

Melyik volt a Techno Classica 2018 legjobb attrakciója?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://autossagok.blog.hu/api/trackback/id/tr1913782266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ciel 2018.03.27. 12:34:39

Jok a kepek es erdekes a beszamolo. De ha megemlited a W126 kombit akkor jo lenne egy olyan kep ahol nem a hatterben bujik meg.
süti beállítások módosítása