Szerdán nyitotta meg kapuit a világ egyik legrangosabb oldtimer-rendezvénye, a párizsi Retromobile (hivatalos oldaluk az alábbi linken érhető el). A rendezvény ez évben is a párizsi vásárvárosban (Porte de Versaille) kerül megrendezésre, és bár létezik nagyobb rendezvény a kontinensen, de minőségben a Retromobile-t verhetetlennek érzem. A kiállítás erőssége a high-end modellek felhozatala és annak mennyisége, sok márka állít ki gyári támogatással, és teszi tiszteletét számos elismert múzeum. A Retromobile elismertségét mutatja, hogy számos autós rendezvény bérel standot a Retromobile-on, csakhogy feltegye magát a térképre.
A párizsi Retromobile kiállítást két éve úgy jellemeztem, hogy az az oldtimer-rendezvények királynője. Nem kérdés hogy ez a rendezvény az igazi nagyágyúk játszótere, ami teljesen más kontextusba helyezi az azt megelőzően látott kisebb regionális rendezvények "alfahím" gyűjtőit, akik egy-két restaurált 911-essel és alap Ferrarival már standokat szoktak építeni. A Retromobile a sokadik autó-kiállítás után is látványosnak hatott és tudott újat mutatni. Sőt annak idején példátlan módon emelte a tétet. A világrekorder-aspiráns Ferrari mellett 10 látványos gyári stand és a gyári standokhoz mérhető privát kollekciók gazdagították a rendezvényt. Nem kevés gyönyörű autót láttam, és ezek többsége az oldtimerek között is ritkaság volt.
A 2018-as rendezvény Vasárnapig várja a látogatókat, és rendszerint reggel 10.00-től este 19.00 óráig (amikor épp nem 22.00-ig) tart nyitva. A 20 eurós jegyár nem kevés, de 12 éves kor alatt ingyenes. A helyszín szokás szerint a város szélén található vásárváros (Expo), a Porte de Versailles metrómegállónál. Autóval érkezőket bőséges parkolóház várja, de a párizsi Autóvilágkiállítás beszámolójához beraktam egy képet, ami jól érzékelteti, hogy mire számítsunk a franciáktól parkolás tekintetében.
Az autós közlekedés amúgy is komoly kihívás Párizsban: a több körgyűrűvel körbevett 12 milliós metropolisz a francia autósokkal megfejelve nem kis kihívás elé állíthatja az egyszerű helyzetekhez szokott magyar autóst (kedvencem az egymás fölött megépített 2 db egyenként is többsávos körforgalom, minden navigációs rendszer rémálma). A múltkor egy péntek reggeli forgalomban a tucat kilométer a körgyűrűn kb egy óránkba telt, és este is ennyit vesztettünk a városból kifelé menet, ez évben simábban ment.
A vásárváros maga nem apró, a Retromobile nem is tölti meg, a párizsi nemzetközi autószalon alapterüketének fele-harmadát használja ki. De senkit se tévesszen meg, hogy a rendezvény java része az 1—es csarnokban kapott helyet, az a csarnok hatalmas, egyedül abban elférne a fél Techno Classica, és azért még két másik kisebb csarnokot is igénybe vesznek.
Amint korábban említettem, sok rendezvény már azért is készül standdal Párizsban, hogy hirdesse magát. Évről évre látom például a svájci autószépségverseny (Concours d’Elegance Suisse) standját, ez évben például a Peter Auto is kint volt, és kérdésemre tisztázták az év dilemmáját. Bár nem szerepel a 2018-as naptárjukban a Hungaroring Classic, a rendezvényt meg fogják tartani, igaz a Peter Autó szériája nélkül. A Brit nemzeti autómúzeum (Beaulieu) évek óta állít standot Párizsban, és nem is mulasztja el az alkalmat, hogy terjessze a 2018-as programfüzetét. De számos múzeum készült kisebb kihelyezett standdal, mint a Le Mans hivatalos múzeuma.
Mellettük több múzeum is készült valamilyen tematikus tárlattal: Franciaország legkomolyabb autómúzeuma, a mulhouse-i Schlumpf gyűjtemény Jean Pierre Wimil francia konstruktőr előtt tiszteleg (de több másik tárlathoz is hozzájárult). A Les Grandes Heures Automobiles tárlatot is ilyesminek gondoltam, de ahogy elnézem ez igazából a Linas-Montlhéry pályanap kampánya.
Az Engelbert Möll gyűjtemény pedig Carlo Abarth munkásságának állított emléket.
A Renault 120. születésnapjára több múzeum is készült. A Saumuri Páncélosmúzeum például csak Renault tankokat hozott (erre mondhatnánk, Tank You Renault!), ahogy a Compigne-i nemzeti autómúzeum is történelmi Renault modellekkel kedveskedett.Ez a Tankmúzeum amúgy felkerült a bakancslistámra, igaz nem egyszerű eljutni, Le Manstól egy óra délre.
Az ünnepelt sem fogta vissza magát, a 120 éves Renault a nagycsarnok közepén a legnagyobb helyet kapta, amelyet a márka jelentős modelljeivel töltött meg. Szerintem azért meglehetősen szellősen, a két évvel ezelőtti standjuk szülinap nélkül is emlékezetesebb.
A sarokban pár régi Alpine versenyautó kapott helyet, bár utcai Alpine-t (pláne az újat) hiába kerestem, bár lehet hogy a füstfelhő miatt nem láttam (nagyon gonosz vigyor).
A többi márkát majd a következő részben fogom bemutatni, előzetesen annyit elárulok, hogy minden A-listás oldtimer-rendezvény ékköve a gyári múzeumok felhozatala, az ez évi Retromobile sem lesz kivétel, a francia gyártók mindig kitesznek magukért. Akadt pár gyöngyszem a márkaklubok között is (többségük a 3. csarnokban kapott helyet az Abarth gyűjtemény mögött), de ez a rendezvény inkább az elit gyűjtők kedvence. Ilyen látványosság amikor a Lotus klub egy Camel-sárga Lotus Honda versenyautót (replikát?) villantott, a BMW klub egy 507-est, a Volvo egy Amazont. Nyilván a Hispano Suiza klub vagy a Morgan 3-wheeler nem igényel extra show elemet.
Az Interclassics után visszatérő élmény újra magyarokkal találkozni a Cobra standnál, akik a Simtag márka alatt (hivatalos oldaluk itt érhető el) elég látványos szimulátorokat visznek ezekre a rendezvényekre. Teljesen más érzés élethű force feedbackes visszajelzéssel totálkárosra törni a kocsit Spában, amint amit otthon megszoktam a sima X boxos próbálkozásaim során (persze a végeredményen a profi technika sem változtat).
A Retromobile a hasonló rendezvények között is kiemelkedik a képzőművészeti kiállítók mennyiségében és minőségében. A párizsi művészetek völgyében mindenki megtalálja a saját igényt, legyen az Porsche darabokból készülő komód, autós témájú festmények vagy igényes Aktok (aki már mostanra megcsömörlött a sok autótól, a művész hölgy honlapján talál még képeket, hessteg: NSFW és 18-as karika). A művészek Párizsban sokkal inkább igyekeztek egyedi megoldásokat találni, hogy felhívják magukra a figyelmet, mint más rendezvényeken..
Az 1:1 alatti méretű modellek rajongói sem fognak csalódottan távozni akár filléreket szán rá akár high-end egyedi alkotásokat keres a 3000 euró feletti árfekvésben.
Most tartanék egy kis szünetet mert több nem fér ma bele a posztba, szerintem a java még hátra van. A gyári standok, az árverési rekordokat kergető Arcturial aukciósház készlete és a nagy gyűjtők (gyári kollekciókkal vetekedő) standjai miatt érdemes lesz még benézni.