Az előző részben sikerült végig venni a tömegmárkák egy részét és a VW luxus és presztízs márkáinak standjait. Mindazonáltal idő hiányában kimaradt jó pár márka, főleg a mindig profi show-t produkáló német prémiummárkák és a luxusautók gyártói. Az előző rész végén azzal hecceltem az olvasókat, hogy a javát erre a posztra tartogatom. Igyekszem, hogy ne okozzak csalódást. : )
Bemelegítésnek kezdeném a múltkor kimaradt tömegmárkákkal. Bár a standjának mérete tekintélyt parancsol, az Opel mégis igyekezett kerülni a hivalkodást. Volt egy pár érdekes autója, elegáns, mégis kellemesen visszafogott környezetben, de nem igazán sikerült maradandót alkotnia. Pedig lesz ez még így se, az Opel a hírek szerint passzol Genfben, meglepődnék, ha ebben az évben viszont látnánk nemzetközi szalonon.
A Subaru sem az érdekes modelljeivel tarol mostanában, de az egyedi műszaki megoldásait legalább szépen prezentálta.
Hasonló koncepció alapján ugyanezen ingerküszöb alatt végezte a Mazda is. A korrekt szériadarabok a semleges fekete háttér előtt nehezen tudták emlékezetessé tenné a látogatást. A Mitsubishi viszont a furaszerzet modellek és a hatásvadász stand sem tudta felhozni még a Mazda emlékezetességi szintjére sem. Érdekes volt látni, hogy a Suzuki mennyire ráfeküdt a japán eredetre, mintha nem is valahol K-Európában gyártanák többségüket : ) . A Nissan sem az izgalmas modelljeiről híres, de egy kis dekorral és beülhető GTR-rel feledtette, hogy mivel is teremti elő az izgalmasabb modellek kifejlesztéséhez szükséges pénzt.
A Honda igyekezett kitenni magáért, és az ingerszegényebb de biztos bevételt jelentő modellpaletta mellett verseny és civil NSX, valamint sportos utcai változatokkal csábították az érdeklődőket. Persze úgyis mindenki az SUV-kre fog árajánlatot kérni : )…
A Hyundai és a Kia Párizsban és Frankfurtban is nagyon komoly standot állított, itt is odatették magukat. Új impozáns modelljük akad bőven, a két márka külön-külön is egy Honda méretű standot töltött meg, és mindegyikre jutott valami érdekesség, akrobatáktól a VR mozin át a belga rallye-ász Neuville szolgálati autójáig.
Ha van olyan márka, ami erőn felül hozott össze standod az a Fiat csoport. Finoman szólva is nem vagyok rajongója Sergio Marchione ámokfutásának, de amit Brüsszelben állítottak ki, az a lehető legtöbbet hozta ki a konszern tudásából. Egy Jag vagy Kia méretű helyre négy igényesen kialakított kisebb standot hoztak össze, minden márkának önálló dizájnnal és rengeteg modellel. Az egyes autókat is úgy válogatták össze, hogy azok jól szemléltessék a kínálat erősségeit. Én eddig nem értettem, hogy mi a hozzáadott értéke a 124-esnek az eredeti MX-5 mellett, de elnézve a klasszikus kidolgozású, hófehér és barna belsővel ellátott 124-est, már érthető, hogy mekkora űrt hagyott a Mazda a klasszikus NB sorozat kivezetésével.
A Fiathoz képest a PSA csoport több hellyel gazdálkodott, szerintem kevésbé hatékonyan. Mindazonáltal már az is nagy dolog, hogy mind a három márka kint volt, Frankfurtban például csak a Citroen állított standot. Pedig a DS még autók nélkül is remek standokat szokott összedobni. Ezúttal pedig még használható autókat is hozott. Ha nem is fogja a DS7 megrengetni a prémium SUV piacot, eléggé látványos ahhoz, hogy ne olvadjon bele az igényes DS díszletbe. Mellettük a Citroen kifejezetten visszafogta magát, de azért egy világpremier belefért. A Peugeot azért hozott egy feltűnő oroszlánszobrot és egy dögös tanulmányt is.
A Volvo és a Jaguar újra egymás mellett állított ki, mint a régi Fordos időkben. Bár a két márka palettája továbbra is csak értintőlegesen fedi egymást, a két márka fő újdonsága most pont egy vásárlókörért fog hajtani. A svédek fő attrakciója az új XC40 törpe SUV, amelynek beltere meglepően kellemes volt, dacára korábbi félelmeimnek (igaz szándékosan a világos belsőket kerestem). Persze azért az XC60-ba átülve érződik a különbség, de ha befutnak a megfizethető változatok egy komolyan megfontolandó alternatíva lesz. Persze a többiek sem tétlenkednek, a bajorok hatalmasat ugrottak előre az aktuális x1-essel (meg egy picit hátra is az elsőkerékhajtással, de xc40 meg amúgy is elsőkerekes).
A másik komoly konkurens a Jag üdvöskéje, az E-pace. Ha ez nem lendíti be a márka amúgy meglehetősen visszafogott értékesítéseit, akkor semmi. Az angolok nem erre az egy lapra tesznek fel mindent. A meglehetősen friss és felettébb impozáns Jag paletta mellett azért elhozták a jövő zálogát, a hamarosan érkező I-Pace villanyautót és azért a Landyk is villantottak egy szép tornasort, köztük az új pénznyomdával, a Velarral.
Bár annyira nem mérhető a fenti két márkához a Tesla standja, már a jelenléte is komoly előrelépés Frankfurt után, ahova el sem jöttek. Az állítólag már gyártásba került Model 3-ast hiába keresné az ember, de ami kint volt az igényes és szép (pl csupasz hajtáslánc).
A bajorok standja kiváló, de mégsem fogható a Mercedes világához. A Mercedes standja éppúgy viszonyul a többiekéhez, mint a Mercedes Múzeum a többi neves gyártó múzeumához. A díszletek, a körítés annyira stílusos és egyedi, amit megfejelnek a márka sikereivel, a „körítéssel”, mint amikor a sportkupék mögött a képernyőn az aktuális F1 világbajnok Hamilton széles vigyorral nyom egy padlógázt az új AMG elektromos szupersportkocsiban. Pedig ez mg sehol sincs a frankfurti „pavilonhoz” képest ami egy ötemeletes épület, de azért elég sok gyári támogatást kap, mint az F1-es autó vagy a lenyűgöző Maybach Coupé, nem sokkal marad el a 2016-os párizsi standjuktól.
Felmerülhet a kérdés: lehet még innen fokozni? Nos a szervezők ez évben két dreamcar tárlatot is összehoztak, az egyiket a VW csoport elitmárkái prezentálták (lásd az előző posztban), közel Frankfurti színvonalon, a másik oldalon pedig tulajdonképpen felépítették a dreamcars csarnokot de a kiállítás teljes nyitva tartására (nem csak egy hétvégére), ráadásul felár nélkül. A csarnok gerincét a Ferrari stand alkotta. Pár hónapja Frankfurtban akkora sor állt a sajtónapon is, hogy lehetetlen volt megközelíteni. Itt ezzel nem volt gond, szépen komótosan végig lehetett csücsülni mindet, persze ezt nyílt napon ne próbálja senki leutánozni.
Az 1-es csarnokban állított ki az Aston egy eléggé gyári szintű standon (prototípussal és gyári szintű hosztesszel), és az egyik nagy BMW képviselet egy szép Mclaren és Rolls stand is bekerült. A VW csoport luxusmárkái pedig itt is helyet kaptak, pár Audi R8 (nem alapváltozatban) Lamborghini, valamint egy Bugatti Veyron személyében. És végre sikerült megnéznem a széria Alpine-t, ami Frankfurtban szintén nem jött össze,
A csarnok számos további látványosságot tartalmaz, (relatíve ízléses) tuning és versenyautóktól (utóbbinál a megjelenés eleve másodlagos : ) ), játékállomástól Michel Vaillant kiállításig (természetesen valódi versenyautóval).
A végére érdemes megemlíteni, hogy egy hatalmas csarnok várja a motorok rajongóit vagy egy tucat márka eljött, a hosszú, motorokkal tömött gyári standokból álló csarnok tényleg nem akármilyen élmény.
Bár a kiállítás fő célja az értékesítés, az autók iránt plátói szerelmet táplálóknak is rengeteg élményt tartogat a 2018-as Brüsszeli Autószalon. Ha a 2017-es élménytoplistám jelmondata az volt, hogy tavaly régen minden jobb volt, 2018 első komolyabb autós rendezvénye most emelte a tétet. Akkor is ha méretében még mindig jóval kisebb, mint frankfurti IAA (vagy akár a Párizsi Autóvilágkiállítás), és közel sem annyira kiemelt, mint Genf, ugyanakkor minőségében sokkal közelebb áll azokhoz, mint a kisebb országos rendezvényekhez (például Essen vagy Amszterdam). A német márkák frankfurti jelenlétét lehetetlen felülmúlni, de talán pont ezért is passzolt ott annyi importmárka. Brüsszelben viszont a német márkák többsége nem maradt el egy átlagos párizsi idegenlégiós produkciójuktól, cserében pedig egy sor márka eljött, akik Frankfurtban passzoltak.
Alpine, Aston Martin DS, Nissan Peugeot és a Volvo egyaránt eljöttek Brüsszelbe a frankfurti betli után. A standok pedig a minden márka esetben a legjobb legnemzetközi kiállításokat idézik, a gyárak teljes mellszélességgel kiálltak a Brüsszeli Autószalon mellett. Bár a rendezvény nem dicsekedhet igazi modell-premierekkel, szinte minden nagyobb márka hozott valami show-elemet, egy-egy izgalmas tanulmányt, világszériás versenyautót vagy más betétprogramot (pl VR-szemüveges vagy több-képernyős szimulátort, esetleg artistákat). Akinek Genf messze lenne, e kiállítás csak egy ugrás Londonból vagy a BENELUX régióból, de sok nyugat-német tartományból is kényelmesen elérhető. A kiállítás a hétvégén zárul, érdemes valamelyik lazább napon menni, de szerintem a második hétvégére azért nem lesz akkora tülekedés.
A végére beteszem a szokásos közvéleménykutatás, kinek melyik stand tetszett legjobban? (Itt egy link az előző részre és emlékeztetőül alább a vezérgaléria.)
