Bár nem is olyan régen volt nálam egy XF, szerettem volna egy aktuálisabb benyomást szerezni arról, hogy mennyire tartották frissen, így a modellciklus végéhez közeledve.
A mostani tesztautó nem sokat változott, picit finomítottak a kezelőszerveken, amúgy ugyanaz az igényes és meglehetősen konzervatív XF beltér fogadott mint korábban.
Menet közben is nagyon rendben volt az XF, ha bármi kritikát lehet mondani, akkor talán a váltó a tökéletestől egy leheletnyit kevésbé optimális, amihez csatlakozik az a probléma, hogy manuálisből körülményes visszatenni D-be.
A belsőt illetően nem halványodtak a korábbi benyomások: a belső még mindig igényesebb, mint a legtöbb konkurensé, legyen az a 5-er, vagy pláne az E klasse. (Az Audi nyerhet még talán belsejével vevőket). Jól érződik az is hogy mennyire elválasztották a régi közös tulajdonos Fordnál a V70-es és az XF piacát, nagyon érződik a különbség, pedig funkcionálisan nincs semmi hiánya a Volvónak.
Amit viszont nagyon nem jött be az az elektronikus kezelői felület. Szerintem kitűnő példa arra hogy óvatosan kell kezelni a túlzott (vagy inkább nem eléggé átgondolt) digitalizálást, Konkrétan, az ülésfűtés kikapcsolása miatt félre kellett állnom, annyira nem volt egyértelmű: az új kezelői felület szokást igényel, mint egy IDrive, persze nincs kizárva hogy egy hét után megszoknám.
Az ár viszont továbbra sem igazán barátságos: aki erősebb kétliytist keres automatával, igényesen felszerelve, az versenyképes ajánlatra számíthat, de aki kevesebbek is beérné, az fájlalni fogja ezek felárát.
Összességében nem került nálam beljebb a közepes Jag…