A héten tele volt a szaksajtó a dízelek végét jósló intézkedéstervekkel. Régi kedvenc téma a dízel VS benya vita, ebbe most nem mennék bele, személy szerint harmadik dízelemet koptatom és magamtól a jelen pillanatban nem váltanák vissza szívóbenyára.
Ami mellett viszont nem tudok szó nélkül elmenni az dízelek lehúzása egyes cikkekben.
Egy valamit tegyünk tisztába. Jelenleg Európában a dízelek aránya tetemes. Nem csak a taxik, de a tehetősebb privát felhasználású családi és céges prémium és persze tömegautók között. Nyugat Európában, ahol nem feltétlenül a fillérvadászatról szól az emberek hétköznapja.
Valamiért kialakult ez a trend, és nem azért mert odaát a polgárok sportot űznek a kormányzati intézkedések megkerüléséből és kijátszásából (na jó, kivétellel talán az olaszokat : ) ).
Szóval lehet azzal érvelni, hogy gazdaságosabb a fenntartás (-1-3 liter fogyasztás), egyes országokban a dízelüzemanyag is olcsóbb valamivel. Összességében évi 20.000kmnél, akár évi 500-1000 eurót is megspórol az ember. De vajon biztos, hogy sima üzemanyag-takarékossági okokból vásárolnak dízelt az amúgy nem az ügyeskedésükről híres nyugati-európai országokban? Mondjuk az Európa egyik legdrágább közérti áraival operáló belgák, vagy a Luxembourgiak, ahol a top10-ben szinte az összes prémiummárka megfordul? (dízeleket nélkülöző japánok kivételével)
A kulcsszó a szabályozási környezet. Európában eddig MINDEN a dízelekről szólt (eltekintve egy-két országot). Nem csak a regisztrációs és éves adókat alakították ki az évek során úgy, hogy azok a dízelnek kedveznek, de külön támogatási mechanizmusokat léptek életbe e célból. A nyilvánvaló cél a hazai ipar támogatása, mivel dízelfronton hagyományosan az európai gyártók vannak előnyben.
Az egyik fő eszköz a fenti cél elérésére a co2 kibocsátás, amelyben a dízelek hagyományosan jól teljesítenek illetve a lóerő-alapú terhek, mivel a nyomatékos dízelek felesleges lóerők nélkül is elboldogulnak, tisztán nyomatékból.
Összességében a dízelek minden téren jobban optimalizálhatók az európai adó és szabályozási követelményekre, relatív alacsony (és a helyenként változó szabályokhoz eléggé szabadon konfigurálható) lóerő de komoly nyomaték mellett, alacsony co2 és szabványos fogyasztás, manapság alacsony lökettérfogat mellett és egy időben jobb euro-x besorolással mint benzines konkurenseik
Pont ezért furcsállom most az irányvonalat. Nyilván ha egyszer rájönnek, hogy már nem szeretik a dízeleket, jogukban áll eltántorítani a jovőbeli vevőket a vásárlástól. De az hogy a korábban az állam részéről anyagilag támogatott dízelek vevőit most elkezdjék szívani, ez nekem elég meredek dolognak tűnik…