A Louwman Museumot az óta szeretném felkeresni, amióta tiszteletüket tették a brüsszeli Interclassics kiállításon egy felettébb vicces mikroautó-gyűjteménnyel. A múzeum azonban ennél sokkal komolyabb készlettel bír, sok tekintetben a világ egyik legkomolyabb gyűjteménye, a honlap szerint 1910 előtti autókból nincs is nagyobb készlete senkinek a világon.
A több mint kétszáz autóból álló magángyűjteményt a Louwman család gondozza és gyarapítja. A gyűjteményt 1934-ben alapította egy fiatal (20 éves!) Dodge importőr, Pieter Louwman, a jelenlegi tulajdonos apja. A múzeum az óta több gyűjteménnyel gyarapodott, 1969-ben bekerült Geerlig Riemer gyűjteménye, pár éve pedig a Rosso-Bianco gyűjtemény (utóbbi némi botránnyal is vegyült, mert a pletykák szerint Louwman úr többségét pénzzé tette). A gyűjtemény jelenlegi tulajdonosa Evert Louwman, aki az alapítás óta márkát váltott, és a Dodge helyett a Lexus, Toyota és Suzuki márkák holland importőre (a Toyotás kötődésnek ékes nyomai is vannak a múzeumban).
A múzeum párszor már nevet és helyszínt is váltott, a Nemzeti Gépjárműmúzeumból 1981-ben a Louwman család ingatlanába került, és 2003. április 18-án felvette a "Louwman Gyűjtemény" nevet. A Hágában található jelenlegi épületet 2010-ben avatta fel Beatrix királynő, aki mellesleg a szomszédban lakik. Az épület egyébként hollandusan modern, vöröstéglás és gyönyörű park övezi. Az éttermet érdemes kipróbálni, egyrészt remek hangulata van, másrészt az árak sincsenek elszállva. A szarvasgombás pármai-sonkás flamkuchen 8 euróért szerintem rendben volt, a 4 eurós sütik is jól néztek ki. Van egy Zeppelinkabinból kialakított páholy, amely ugyan le van zárva, de az karzaton található ajtón van kémlelő ablak, zseniális ötlet. Aki autóval érkezik, az számíthat egy 5 eurós extraköltségre az amúgy sem filléres belépőjegy ára mellé, mivel az autókat egy funkcionális mélygarázsba száműzik.
A múzeum nevet nagyon komolyan veszi az intézmény, a kezdeti idők járművei egy egész emeletet foglalnak el, kezdve a gyalog hintótól - és lovas fogatokon és a furcsa háromkerekű félszerzeteken át a komoly négykerekű postakocsikig.
A fényre kiérve egy évtizedekre bontott csarnok mutatja be a gépesítés felgyorsulását a 40-es évekig. A Louwman Museum erőssége a rendkívül igényes tálalás. Építészetileg az egyik legprofibb múzeum, hatásosak a színek, funkcionális a világítás, a termeknek koreográfiája van.
Magába szippant az élmény, mintha egy kulturális hullámvasúton ülnénk, ahol a diszkrét félhomályban pihenő régiségeket mellbevágóan rikító élményfürdők váltják. Leszámítva a kissé fura színvilágot, a tökéletességre csiszolt gyári Mercedes Museummal említhető egy lapon koreográfiában és tartalomban.
Az időutazás egy mikroautókat és egyéb furaszerzeteket bemutató tárlatba torkollik. Nemrég volt egy bejegyzés azon kiállításokról, amelyben a Trabant 601-es komoly grand turismo benyomását kelti. A II. világháború után Nyugat-Európa-szerte használták ezeket. Persze mikorra a Trabant 601 kijött, már nem az Isetta és a Kabinroller volt a megszokott áltagos autó. Ezen szekció tudatosítja bennünk ismét, hogy nem mindig volt ennyire a rózsás a helyzet nyugaton sem. A furaszerzetek között akadnak olyanok, amelyek nem csak méretükkel tűnnek ki, mint a kétéltű Amphicar és a mellette parkoló csónakformájú, (de nem vízbiztos ) „izé”…
A vicces autók után kicsit komolyabb témát vettek elő, mégpedig az alternatív hajtásláncok történetét. Alapozásként egy teremnyi motor és hajtáslánc köszönt minket majd 100 év történettel. Mai szemmel érdekes látni, hogy milyen komolynak ható próbálkozások születtek gőzgépek vagy villanymotorok alkalmazásával. Tekintettel a témára és Mr Louwman Toyotás kötődésére, természetesen ott parkol egy keresztmetszett Prius is.
A következő szekciónak nem igazán tudtam koncepciót adni. Igazából átvezetés a furaszerzetektől (pl kübelwagen) a következő, híres vagy hírességekhez kapcsolódó autókig (mint Churchill limója). Akad itt autó a Keresztapa forgatásáról, Elvis Low Rider Caddy-je vagy (kicsit arrébb) James Bond DB5-öse (a a Goldfinger forgatásához készült négy eredeti autók egyike, az összes kütyüvel ami a filmben szerepelt).
Én itt most tartanék egy retorikai szünetet, mert sok lesz a teljes beszámoló egy levegővétellel, de bőven maradt még muníció a következő részre…