Időről időre felszisszenek a Honda Motorsport F-1-es részlegének aktuális alakítása láttán, de mire ki tudnám írni magamból, a téma alámerül. Sajna azonban csak idő kérdése, hogy még nagyobb ökörségekkel nagyobb fokozatra kapcsolják a pofonfa fordulatszámát… A legfrissebb (eddig überelhetetlennek látszó) hír szerint a Honda megunta a bénázást (no shit?!), és bepottyantja valami formula kasztniba a csodás kis turbós berregőt, hogy bemutassa mennyire májerek. Nyilván ők mindent megtettek, és az ereje teljében, élete legjobb formájában lévő, (bár kétségtelenül annak vége felé tartó) és korábban motiváltságáról híres Alonso és az egykori nagy reménység majd a sírból visszatérő meglepetés címet szerző Button nyilván csak bénázik, a korábban sikereket sikerre halmozó csapat Mekiről nem is beszélve, ők aztán miért is lennének motiváltak, végül is ők csak a cehhet állják, vagy mi...

Mert ugyebár ott van a Honda pedigréje… A legendásan sportos márka (khm…) komoly Formula 1-es múlttal….

Ott volt a tökéletes év, amikor mindent vittek 1-2-vel, kivéve ha a két szupersztár pilóta nem épp egymást lőtte ki.

.A Bibi csak az, hogy a győztes csapatot hivatalosan nem Hondának, hanem Mclarennek hívták…

Ez a csapat az F1 történetének egyik legsikeresebbje, egyéni címekben második a Ferrari után (lényegesen rövidebb időszak alatt elérve ezt), és bár igaz, a leglátványosabb sikerszériáját a Honda motorjaival hozta össze, de azért nyertek ők csapatbajnoki címet Porschéval, Mercedessel és Forddal is. Arról nem is beszélve, hogy emellett hányszor maradtak le egy kevéssel (pl a Schumacher úthenger idején).

A Mclaren Ron Dennis vezetésével új szintre emelte a profizmust (ennek volt a Honda motor az egyik alapvető összetevője) és a versenyistálló azóta is komoly sikerek és legendák tárháza…

Most mégis csak szenvednek, dacára a régi bevált módszernek, a Meki újra kiemelt, kvázi gyári partner, a kormánynál pedig két rutinos világbajnok, az egyik ereje teljében, de a "legjobb éveinek" végén: ennél motiváltabb csapat nem kell. Az eredmények mégis elmaradnak. De ez nyilván nem Honda hibája, hiszen ők a sportért élnek. Itt azért álljunk megy egy szóra.

Vannak márkák amelyek elérnek egy eredményt aztán igyekeznek abból profitálni, életük végéig. A Hondát tipikusan ilyennek tartom. Volt egy hatalmas fellángolásuk, a 80-as évek végén, forradalmi formatervekkel és technológiákkal, remek modellpalettával alul (Civic), felül (NSX), és középen (Acurák, Accordok).

Ami pedig akkoriban szintén nagyon látványos volt, lemosták a többi formula-1es motorbeszállítót a pályáról, több csapattal is (igen, még a pénztelen, motorért tehetségtelen japán pilótákat is bevállaló Lotus is esélyessé vált Honda motorral), bár ehhez Senna emberfeletti varázslata kellett.

Viszont azóta akárhány Honda érkezett, közük nem volt ehhez a szellemiséghez (kivéve egy darab S2000-est). UFO Civic, konszolidált prémium Accord (a nagy vízen túl Acura), Honda Jazz, remek autók csak nem "Hondásak" (bármit is jelentsen). Sosem értettem, hogy miért is magától értetődő egy Hondától hogy sportos legyen, legyen szó akár egy Jazzről akár egy Formula 1-es autóról.

A nagy álmodozások során ne feledkezzünk meg arról, hogy volt egy Formula-1es csapat is amelyet Hondának hívtak, és amely a japán márka gyári csapataként indult megmérettetni magát.

Ez a pár év a Honda vezetése számára alighanem a rémálom korszaka volt. Profi előkészítéssel, tapogatózó motor-beszállítással 2000-től, majd a nagypénzű de max középsúlyú kiemelt partner csapat BAR fokozatos felvásárlásával 2005-től.

A kaland azonban valódi pénztemetőnek bizonyult. A kezdeti lelkesedés után a szponzorok menekültek, a végén már a gyártó saját röhejes festésével mentek az autók.

Earth dream? Ugye még mindig egy természeténél fogva nem épp környezetkímélő ipari konglomerátum nem túl környezetbarát versenyszámban induló csapatáról beszélünk?

A sztárpilóták (Villenueve, Button) közben lassan felőrlődtek, miközben az eredmények persze elmaradtak. A fényt az alagút végén a vonat (azaz a 2008-as nagy autópiaci válság) jelentette, ami méltóságteljes kivonulást biztosított volna anyagi okokra hivatkozva, mintha nem vezetett volna addig totális csődhöz a Honda újkori F-1-es kalandja.

Csakhogy közbejött Brawn úr, aki némi spórolt pénzzel, egy akkor még nem túl ismert Mercedes motorral, a Honda műszaki bázisával, csapatával, hátra hagyott pilótáival és nem utolsó sorban, az új szabályok némi kreatív szövegértelmezésével lemosta a sok gyári istállót, Benetton, Red Bull, Ferrari mind állva maradt a szezon első felében. Egyéni és konsktruktőri bajnoki cím pedig besöpörve...

A Honda csődje pedig maradéktalan és megérdemelt volt.

A 2009-es Brawn F1-esek Honda kasztnival, a Honda gyári pilótáival nyertek. Két dolog hiányzott, a Honda felirat és a Honda motor. Nehéz eldönteni melyik hiánya a nagyobb blama…

2015-ben tiszta lappal indultak, egy sikeres nagymúltú csapattal, két sztárpilótával és egy komoly tartalékossal, ami előző évben egy Mercedes "ügyfél"-motorral az ötödik konstruktőri helyre volt elegendő.

Fél év után viszont itt állnak a Mclaren legrosszabb évében, a fapados csapatokkal versenyezve az első kvalifikációs harmad túléléséért. Messze a leggyengébb, legmegbízhatatlanabb motorral. Mégis mire fel gyanakodik másra a Honda, mint a töketlen motorjaira?!

Itt a fő gond nem a tragikus szereplés, hanem az hogy a nyilvánvalóan leggyengébb láncszem Honda nem áll neki a dolgok rendbetételének a saját háza táján. Nem mozgósít minden tartalékot, nem vonja be maradéktalanul a Mclarent.