Nem, ez nem a győzelem 10 éves évfordulójának emléket állító poszt, és nem is a blog április elsejei híre.

Jó pár oldal beszámolt a győzelemről, de mivel nem nagyon követem az amerikai nyitott versenyeket (sőt azt sem most épp hogy áll a konkuráló formátumok szériája), nem érte el az ingerküszöbömet. Pedig nem kis dolog a 40 éves "nagypapitól".

Juan Pablo Montoya annak idején nagy reménységként érkezett az F1-be fiatalon egy Indycar bajnoki címmel a tarsolyában. És bár két bajnok csapatban elég jó eredményeket ért el, összességében teljesítmény számomra kicsit csalódást keltett.

Végül Montoya számos neves csapatban végigküzdött jópár szezont követően, 

némileg dicstelenül távozott és úgy tűnt a proli Nascar mellékágában szép lassan eltűnik a süllyesztőben.

Jó látni hogy nem így lett…