Az előző posztban bemutatott atlanti parti út végére elértük Bretagne-t. Mondjuk Quiberon szigete igen magasra tette a mércét romantika terén (mellesleg a Cote Sauvage szikláit szinte az összes világ legjobb tengerpartja válogatásba beteszik)…
Sajnos nem maradt sok idő, csak két napunk maradt megnézni (a sziget jelentős részét le kellett vágni Lorientből St Brieuc-be), de annyira meghatározó volt az élmény hogy többször is visszatértünk azóta, ár értékben és elményekben is verhetetlennek bizonyult (mondjuk a Balaton északi parthoz képest).
Ahogy látom ez nem igazán használható ebben a méretben, úgyhogy itt egy link a teljes méretre...
Bár Bretagne-ban sem árt némi franciaismeret (Ekkorra már mi sem kerestünk szállást a hotel de ville táblákat látva J), azért itt meglepően nyitottak az emberek az angolra, (Normandiában meg pláne).
Szóval St Brieuc egy kellemes kikötőváros, érdemes lett volna nyugatabbra is körülnézni, amit meg is tettünk a következő évben. De St Brieuctől keletre is remek kikötővárosok és 1-2 homokos tengerpart tagolja az amúgy is gyönyörű sziklás partot.
Val St andré
Úton Cap frehel felé, az elkövetkező években errefelé találtunk egy stabil bázist...
Cap Frehel növényvilága még számomra is látványos (az asszony itt már olvadozott), 
bár nekem azért a sziklás kilépő rész jobban bejött…
A világítótoronyból elég jó panoráma nyílik...
A mellette található Fort La Latte is gyönyörű. 
Dinard szerintem lenyűgöző a parton található kúriáival és palotáival…
St Malo a tengeri erődrendszerével és hangulatos belvárosával lenyűgöző, a járulékos infrastruktúra (pl akvárum és tengeri múzeum) pedig családosoknak nyújt remek szórakozást.
Cancale pedig a tengeri herkentyűk rajongóinak igazi paradicsom…
De őszintén szólva pár partmenti szigeti kecó megnézése is ígéretes programnak tűnik
Sajnos a 2 nap nem sok mindenre volt elég, azóta háromszor tértünk vissza mindig remek élményekkel gazdagodva.
Végiggondolva az utat, elég olcsón kihoztuk, a költségek két fő tételből adódtak össze, az egyik az üzemanyag (fizetős pályát nem nagyon használtunk), a másik a szállás. A legolcsóbb francia szállásokról érdemes egy külön posztot írni majd, nagy hagyománya van a hálózatos autós moteleknek, amelyek az árnak megfelelően eltérő minőségű szolgáltatást kínálnak, de minden odafigyelnek a lényeges dolgokra, pl hogy ne törjék fel az autónkat. Konkrétan az egyik premier Classe-ban (ami a nevével ellentétben akkor a második legolcsóbb volt a munkásszállás szintű Formule 1 után), egész éjszaka járőrözött egy idős bácsi.
Azóta a gyerekek miatt már inkább egy bázist létesítünk, de összességében még a 3-4csillagos szállásain is olcsóbbnak bizonyultak, mint a balatoni nyaralásaink. Mindazonáltal nehéz Bretagne-ban előre tervezni, mert előszezonban a fürdés csak feltételesen lehetséges, és az idő bármikor elromolhat.
